Költségvetés

A város jelenlegi gazdasági helyzete

Városunk romló gazdasági helyzete nem csak a jelenlegi lakosságra és annak életkörülményeire van kedveztőlen hatással, hanem jelentős befolyással van a jövőnkre is, a fejlesztésre szánt források hiánya ugyanis a város hanyatlásához és a fiatalok elvándorlásához fog vezetni.

A város jelenlegi vezetői az elmúlt időszakban nemhogy növelték volna a bevételeket, hanem folyamatosan hosszútávú kifizetésekről döntöttek. Ezekkel pillanatnyi politikai hasznot generáltak önmaguk számára, viszont nem gondoltak a jövőre, a következő nemzedékekre, a Százhalombattát felépítő idősekre.

Egyik legfontosabb célunknak tartjuk, hogy a város minél több olyan – többek között infrastrukturális – fejlesztést hajtson végre, illetve támogasson, amely következtében a gazdaság ismételten fejlődésnek indul.

Költségvetés

A város gazdasági helyzete miatt a költségvetés megtervezése évről-évre egyre komolyabb fejtörést okoz a városvezetőknek, azonban a hosszas tervezés ellenére is a 2010-et követően elfogadott költségvetéseket évente többször módosítani kellett. A módosítások hatására azonban kizárólag a kiadási oldal növekedett, rendre többszázmillió forinttal. Volt olyan év (2014), amikor a kiadások növekedése elérte a milliárdos összeget is. Megemlíthetjük itt a PPP megoldással[1] felújított főteret, amely svájci frank alapú hitellel készült el, és így többszörös árat kell fizetnünk a komplex felújításért. A devizahitel-felvételből következő gazdasági gondokat talán tompítani lehetett volna, ha a felvett összeget vagy legalább annak egy részét olyan befektetésekre fordítják, amelyek a későbbiekben növekvő bevételeket, új munkahelyeket biztosítanak a város számára.

A 2015-2016-2017-2018. évi költségvetések köszönőviszonyban sincsenek a korábbi költségvetések kiadási és bevételi összegeivel, hiszen időközben a város elvesztette a korábbi vagyonát, illetve tartalékait, továbbá az állami költségvetés hatalmas, szinte milliárdos összeget von el évente a százhalombattai emberektől. Olyan átgondolatlan lépésekkel csökkentették a költségvetést, amelyek senkire és semmire nem voltak tekintettel, még a városi alkalmazottakra sem, hiszen rengetegen kerültek közülük az utcára, és váltak munkanélkülivé.

Kizárólag olyan kifizetések élveztek prioritást a városi költségvetésben, amelyek bizonyos képviselőkhöz köthetők, de a városnak szinte semmilyen hasznot nem hoztak. Az elmúlt években egyetlen olyan előremutató költségvetési intézkedés sem történt, ami pozitív hatással lett volna az elkövetkező évek gazdasági kihívásaira. Sajnálatos tény, hogy a város lakosságára sem költöttek érzékelhető összegeket, és nem vették figyelembe a város sajátságos demográfiai változásait sem. A jelenlegi vezetés az éveken át tartó felelőtlen gazdálkodással minden százhalombattai ember zsebéből közel 250 ezer forintot vett ki évente.

Ahhoz, hogy hatékony, a város lakosságát szolgáló költségvetése legyen településünknek, a következő lépéseket tartjuk szükségesnek:

  • a városi szerződések felülvizsgálata, és azoknak a költségcsökkentés érdekében történő újratárgyalása;
  • a városi intézményrendszer újragondolása, annak érdekében, hogy hatékonyabban szolgálhassa a lakosság igényeit;
  • a szükségtelen, pazarló kiadások felderítése, megszüntetése;
  • bevételt növelő intézkedések, új befektetők keresése a munkahelyteremtés és a lakosságot terhelő adók csökkentése érdekében;
  • hatékony pályázatmenedzselési szemlélet kialakítása, komplex kezelése – a pályázatfigyeléstől a lebonyolításig – annak érdekében, hogy minél több százhalombattai fejlesztést lehessen európai uniós és központi forrásból finanszírozni;
  • a képviselő-testületi tagok, politikai vezetők juttatásának átgondolása;
  • az ipari park átgondolt, hatékony fejlesztése a munkahelyteremtés és a helyi adók optimalizálásának figyelembevételével.

További távlati elképzeléseink:

  1. az uniós és nemzeti források jobb kihasználása, professzionális városfejlesztő apparátus és szervezet létrehozása;
  2. integrálni kell a városi beruházásokba a TAO-t a sport területén;
  3. ipari park és K+F fejlesztések;
  4. inkubátorház létrehozása a kisvállalkozók támogatására;
  5. önkormányzati építőipari fejlesztések: panelprogramok, energetikai programok támogatása, köztük a családi házaké is, fecskeházak létrehozása a fiatal családok részére;
  6. az önkormányzati vagyon- és bérleménygazdálkodás felülvizsgálata és reformja, piaci szemlélet megjelenésével, valódi családtámogatási program megvalósítása.

Alapvető, hogy a jelenlegitől eltérő módon készült, jól megtervezett, a városi prioritásokat, a lakosság igényeit messzemenően figyelembe vevő, takarékos költségvetésre van szükség ahhoz, hogy városunk a költségvetési többletből értékteremtő beruházásokat tudjon finanszírozni.

Közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátása.